– Az Isten verje meg, maradjatok már csendben! – ordít Dezső a két sivalkodó gyerekre.
– De elvette a babámat!
– Nem is igaz, ő kezdte!
– Mert megkarmoltál!
– Nem.nem! Te haraptál meg!
– Csend legyen! – ordítja még hangosabban Dezső. – Nem igaz, hogy nem lehet tőletek fél óra nyugta az embernek!

– De apa, Szende folyton megüt!
– Nem, dehogy, Julika harapott meg! Ő kezdte!
– Nem érdekel, hogy ki kezdte! Azonnal menjetek mind a ketten az ágyba! Holnap reggel iskola!
– Én nem megyek!– kezd el toporzékolni a hét éves Julika.
– Akkor én sem! – kontráz a nyolc éves Szende.
– Elegem van belőletek! Mars fogat mosni!
Mivel egyik sem mozdul, megfogja Szende karját és felrántja a földről a szanaszét heverő játékok mellől. A kislány feljajdul.
– Apa, ez nagyon fáj!
– Még jobban fog fájni, amit akkor kapsz, ha nem mész azonnal fogat mosni, és nem lesztek tíz percen belül az ágyban.
Julika hangosan kacarászni kezd.
– Ezt jól megkaptad! Bebebe!
Dezső odalép Julika fölé és őt is felrántja a karjánál fogva.
– Rád is vonatkozik! Indulás!
– Au! Ne már, apa!
– Na, gyerünk! – mondja még hangosabban és kissé megtaszítja a lányokat.
A két kislány duzzogva elindul a fürdőszoba irányába.
– Én ezt nem bírom tovább! – rogy bele Dezső egy fotelbe. – És ide még egy kölyök?!
A felesége kórházban van. Ezért már két napja ő van a lányokkal. Inkább gürizek tizenkét órában a gyárban, mint ez itt! Nem szeret dolgozni, de életében először vágyódva gondol a gyárra és a zajos gépekre. És még egy éjszakát és egy reggelt ki kell bírnom velük!
Holnap délelőtt megy a kórházba a feleségéért. És a harmadik gyerekért. Aki szintén lány! Még egy lány. Ő csak egy gyereket akart. Azt is fiúnak. Erre…
A hűtőhöz megy, kivesz egy sört, kibontja, jó nagyot kortyol belőle. Nyilván el vagyok átkozva – morogja magában.
Hallja, hogy a lányok a fürdőszobában veszekednek. A zaj egyre hangosabb lesz, majd csattanás és sírás. Odaszalad. A csempén összetörve egy pohár, Szende lába vérzik, és torkaszakadtából visít.
– Direkt csinálta! Direkt csinálta! Ledobta a földre és belelökött!
– Nem igaz! – kontrázik Julika – Meglökött! Kicsúszott a kezemből és akkor…
– Hagyjátok már abba! – kiabál Dezső magából kikelve.
Olyan hangosan ordít, hogy valóban elhallgatnak végre. Lemossa Szende lábát, látja, hogy a sérülés csak felületes. Ragtapaszt tesz rá, a lányokat ágyba küldi, összesöpri az üvegcserepeket, majd belerogy a fotelbe. Nem telik bele sok idő, a lányok veszekedését hallja a szobából.
Ezt nem lehet kibírni! Ez megy délután négy óta. Igazság szerint folyton ezt csinálják. Ha száz évvel korábban élnénk, Isten bizony eladnám őket rabszolgának!
A szobájukba megy, szétválasztja a lányokat, akik épp egymás haját tépik, majd rájuk parancsol, hogy aludjanak.
Bárcsak eltűnnének! Legalább egy hétre!
Az ötödik sör után határozottan úgy érezi, a felesége direkt csinálja ezt vele!
– És még egy lány! – mormogja dühösen – A Kurva életbe! – gyűri össze haragosan a sörös dobozt.
Reggel elgémberedett tagokkal, a fotelben, arra ébred, hogy a két lány veszekszik.

Szája ki van száradva. Előbb a konyhába megy vízért, aztán dühösen a lányok szobájába trappol.