Keresés
Bucsi Mariann - Végzetes találkozó

Hatodik rész

– Van kedved meginni velem valamit, kölyök?

– Igen, asszonyom, örömmel – felelte.

Egy órával később a nő szállodai szobájában voltak. Az asszonyt Margónak hívták.

Leült a kanapéra és megpaskolta maga mellett a helyet. Sándor engedelmesen odaült.

– Azt hiszem, neked kellene csinálnod valamit, szépfiú…– nézett rá incselkedőnek szánt tekintettel.

A fiú elképesztően csúnyának találta. Nem mozdult.

– Mennyit kérsz egy órára? – kérdezte ekkor a nő.

Nem tudott felelni. Legszívesebben elszaladt volna. Képtelennek érezte magát ezzel a rusnya nővel… bármire is…

Ekkor Margó a táskájáért nyúlt, és elővette a tárcáját.

– Tízezer forint egy órára, és addig maradsz, amíg én akarom. Negyvenezret kifizetek előre – azzal leszámolta a pénzt.

Sándor elámult. Ennyi pénz! Atyaisten! Mindössze négy óra alatt? Ez egy ember havi keresete! Négy óra alatt negyvenezer, az azt jelenti, hogy egy éjszaka akár nyolcvanezret is megkereshet! Alig tért magához.

Elvette a pénzt, és az asszonyra mosolygott.

– Rendben van, kedves! – azzal megcsókolta. Közben Marika finom édes ajkaira gondolt.

Lassan vetkőztetni kezdte a nőt. Hatalmas, puha mellei petyhüdten lógtak. A fiút a rosszullét környékezte, de megacélozta magát, és a negyvenezer forintra gondolt. Simogatni kezdte a nőt, aki, mint egy rongycsomó, csak hevert a kanapén. Talán nem tetszik neki? Ha nem lesz jó neki, vissza fogja venni az összeget.

Annyira akarta azt a pénzt, hogy összeszedte magát, és minden tudományát bevetette. Többször úgy érezte, hányni fog, de mindannyiszor erőt vett magán, és az összehajtogatott bankjegyekre gondolt. Borzalmas négy órát töltött el Margóval. De sikerült! A negyvenezer ott lapult a zsebében, amikor késő éjjel kilépett a szálloda ajtaján.

Ettől kezdve minden este ezt csinálta. A nők többsége öreg volt és csúnya. Sokszor csak azt várták el, hogy szépeket mondjon nekik, és kevés szexszel is beérték – ezek voltak a legjobbak. Akadtak persze kivételek. Egyszer egy gazdag, aszott, csontos nő egész éjjel magánál tartotta és a végletekig kimerítette. Olyan volt, mintha sosem lenne elég neki. A fiúnak már fájt mindene, de a nő egyre csak követelte a magáét.

Sándor népszerű volt a nők körében, akik ajánlgatták őt egymásnak. Aztán egyszer rájött, hogy még ennél is több pénzt kereshet. Egy alkalommal az egyik asszony azt mondta neki, hogy két nap múlva megérkezik a férje, és amennyiben a fiú hajlandó lenne hármasban csinálni, dupla pénzt fizetne érte. Igent mondott.

Az egyik legszörnyűbb dolog volt, ami történt vele. Soha életében még olyan fájdalmat és megaláztatást nem érzett, mint azon az éjszakán. A legképtelenebb dolgokat kellett megtennie. Undorodott az egésztől, de összeszorított fogakkal megcsinálta. Iszonyú sok pénzről volt szó!
Úgy számolta, még két év, és elköltözhet innen, aztán új életet kezdhet. Sőt, ha több ilyen ügyfelet találna, akkor ez még kevesebb idő is lenne.

Hamarosan rutinra tett szert a férfiak terén is. Rájött, hogy azok is bolondulnak érte, és többet is fizettek. Gyűlölte az egészet, és mindig kizárólag a pénzre gondolt közben.

Elment bárkivel. Férfival, nővel, mindkettővel egyszerre – meglepődött, hogy ez milyen kapós. Marika közben férjhez ment, így már nem adta oda magát többet neki, de igazság szerint az átélt borzalmak miatt már amúgy is kevésbé rajongott a szexért. Egyetlen dolog lebegett a szeme előtt: a fejébe vette, hogy gazdag lesz. Nagyon-nagyon gazdag.
Mivel megértette, hogy a külföldi turisták sokkal többet fizetnek, megtanult angolul, és a nyelvtanfolyam volt a legjobb befektetés, amit valaha eszközölt. Persze nem beszélte tökéletesen a nyelvet, de amennyire neki szüksége volt, azt elsajátította.

Aztán a huszadik születésnapja előtt nem sokkal rámosolygott a szerencse.