Alessandro Molineróként szállt le a Kennedy reptéren, akinek édesapja, és apai nagyanyja olasz, édesanyja pedig amerikai. A családjának importcége volt, és amikor a szülei meghaltak – apja autóbalesetben, édesanyja rákban –, akkor ő örökölte meg az üzletet. Igazán remek kis életrajzot gyártott magának.
Hamarosan megismerkedett Ritával. Rita negyvennégy éves volt, puha húsú, elkényeztetett és gazdag. Mesze nem annyira, mint Pamela, de azért elég gazdag. Alessandro elhalmozta virágokkal és apróbb ajándékokkal, színházba és vacsorázni vitte, és mindvégig igazi úriember módjára viselkedett. Már négy hónapja udvarolt neki, amikor lassacskán elfogyott a pénze. Mindent egy lapra tett fel, és az utolsó százezer dollárját egy antik gyűrűre költötte.
Már előzőleg elsírta a nőnek, hogy az édesanyja milyen csodálatos asszony volt, és ő majd elpusztult, amikor a drága asszony rákban meghalt. Azt is elmesélte neki, hogy amikor az édesapját is elvesztette, kiderült, hogy a cégük a csőd szélén áll, ám ő az elmúlt években szépen elkezdte újra felépíteni, és bár lassan halad, de mindent elkövet, hogy a családi üzlet újra a régi fényében pompázhasson.
Az antik gyűrűvel – amire azt mondta, az édesanyjáé volt –, megkérte Rita kezét, és a nő igent mondott. Alessandro fellélegezhetett.
Megbecsülte magát, és igyekezett, hogy úgy látszódjék, a rajongásig szereti az asszonyt. Alessandro rájött, hogy színészként is bármikor megállná a helyét ‒ persze sosem adta volna a fejét ilyen pályára. A nőt mindenki irigyelte a fiatal, gyönyörű férfi szerelméért. Alessandro csodásan alakította a gyengéd, szerető férjet.
A második házassági évfordulójuk után együtt mentek el ügyvédhez és egymás javára végrendelkeztek. Minden csodásan alakult. Egyetlen bökkenő volt csupán, Rita túl fiatal volt, és kitűnő egészségnek örvendett ahhoz, hogy hamarosan kilehelje a lelkét. Épp csak valami enyhe altatót szedett, egyébként makkegészséges volt. Alessandro nem akart még harminc évet várni arra, hogy gazdag legyen, ráadásul utálta a feleségét. Ronda volt, affektálva beszélt, sőt, sokszor gügyögött, és még ostoba is volt. Egyre nehezebben tudta megjátszani az odaadó férjet. Valamit sürgősen tennie kellett.
Gondosan építette fel a tervet.
