Keresés
Bucsi Mariann - Emberi mulasztás nem történt

Második rész

2016. november 26. szombat

A sötétített üveges autó megállt egy kovácsoltvas kapu előtt, ami szinte azonnal kinyílt. Kis ideig a hófehér murvás bekötőúton haladt, aztán megállt egy villa széles lépcsősora előtt, amely a kaputól egyáltalán nem volt látható. Az autóból egy libériás sofőr szállt ki és kinyitotta a hátsó ajtót. 
Makai György kilépett a napfényre, aztán felment a kőlépcsőkön. Nem kellett csengetnie, ahogy odaért a bejárati ajtó elé, az kinyílt. 

Végigment a hosszú fekete–fehér járólapokkal kirakott folyosón, egészen a nagy tölgyfaajtóig. Lenyomta a kilincset, és belépett a könyvekkel zsúfolt szobába. A nagy antik íróasztal mellett álló öblös bőr fotelben egy férfi ült. Nem állt fel a helyéről és nem is üdvözölték egymást. 
Makai odalépett hozzá, benyúlt méretre szabott öltönye zsebébe és kivett belőle egy borítékot. A férfi átvette, kinyitotta és kivette a tartalmát. Fényképek. 

Egyesével átlapozta őket és annak ellenére, hogy az összes fotó őt ábrázolta kiskorú fiúkkal, félreérthetetlen pózban, ruha nélkül, az arcán semmiféle érzelem nem látszott. Miután mindet megnézte, visszacsúsztatta őket a borítékba, majd Makaira nézett. 

– Honnan tudhatnám, hogy meg fogom kapni hétfőn és, hogy nincs belőle másolat? – kérdezte végül.

– Csak a szavamban bízhat, hogy megkapja, bíró úr – azzal kinyújtotta a kezét és visszavette a borítékot. 

A bírónak nevezett férfi bólintott. 

– Persze csak a megfelelő ítélet után – mondta Makai, miközben visszatette a képeket a zsebébe és az ajtó felé indult.

Épp úgy távozott, ahogy érkezett.