Egy élet emlékei. Apró kacatok.
Csendben alvó óra, mandzsetta gombok.
Avítt rózsafüzér, telve imádsággal,
kormos tortagyertya a hetvenes számmal.
Szigorú fényképek, halovány mosolyok,
sok kis semmiséggel tele fadobozok.
Pezsgőspohár alján beleszáradt ünnep,
kis brossok megkopva egymásnak feszülnek.
Süteményes készlet, hiányos tányérok,
anyám járta érte a menyasszony táncot.
Csillogó kitűző, milyen szép volt rajta!
Felértékelődött, nincsen már gazdája.
Készlet, ami kávét nem is látott soha.
Mit is kezdjek velük? Teszem ide, oda…
Tíz fillér, öt dínár, egy réz kétforintos…
Egyszer volt egy világ… Ma már kinek fontos?
Páros, kicsi kulcsok. Nem nyitnak ki semmit.
Kerámia kutya hangtalanul vonyít.
Amíg válogatom, sok emlék feléled.
Elindul a könnyem… Ennyi csak az élet?
Filléres emlékek, összecsomagolva.
Pár könnycsepp pottyan a megtelő dobozra.
Utánam is egyszer ennyi marad végül…
Vajon pár darabot eltesznek emlékül?
2022. 01. 25.
