Keresés
Budai Ferenc

Interjú

Mióta írsz és mi a célod az írással?

Már általánosban is jó voltam a fogalmazás órákon, de igazából nem gondoltam, hogy „komoly” író leszek. Nem is lettem. 🙂 Még az IWIW időszakban volt, hogy az ásványaimat, csiszolt ékköveimet árultam, és hogy az emberek szeme előtt maradjak, elkezdtem érdekességeket és a hétköznapjaim kis történeteit írni. Utána ez folytatódott itt a fészen is, és elléggé elfajult, mert ásványom már alig van eladó, de lett pár könyvem. 🙂

Honnan merítesz ihletet a történeteidhez? 

Hát az nagyon vegyes. Elképesztő marhaságokat tudok álmodni, a legsötétebb reménytelen pszicho horrortól elkezdve egészen a komplett kalandfilmekig. Istenbizony, sokszor még zenéje is van, ami szintén belőlem jön, csak analfabéta vagyok a kottázáshoz, ellenben igen feledékeny… De amúgy a leglehetetlenebb helyeken és helyzetekben indul el a vezérhangya. Többnyire abszolút alkalmatlan időpontokban. Például kertművelés, vagy az ásványcsiszolás eléggé relaxatív tevékenységek, szépen visszavisznek a múltamba. De egy illat, íz, szóhasználat, mozdulat is be tud ütni. Aztán vagy lesz valami, vagy nem, mert mire leskiccelném, elfelejtem.

Hova utaznál el, ha bárhova elmehetnél és miért pont oda?

Pfuu. Kb. mindenhova. A szüleimmel soha sehova nem mentünk, pedig én vagyok a családban talán a legkalandvágyóbb. De a legfegyelmezettebb is, ezért ha volt is rávaló, inkább a (volt) családomra költöttem, mintsem magamra. Ha csak a Föld bolygóban gondolkodunk, akkor Ázsia, Ausztrália, Óceánia. Na jó, kb minden más is, de pl Páris, vagy az amerikai nagyvárosok nem vonzanak.  De még ez sem igaz…. Tojok az Eiffel toronyra, de a Louvre-t ki nem hagynám. Nem érdekel a a Champs Elysees, de  katakombák igen… Nem szeretem a francia borokat, de végigfalnám az összes sajtjukat… 🙂

 Mit tanácsolnál az embereknek, mit tegyenek, ha boldogan szeretnének élni, ha biztosan tudnád, hogy meg is fogadják? 

Pfuu. Talán azt, hogy mindig tegyék magukat a másik ember helyzetébe, mielőtt bármit tesznek, főleg, ha az nem pozitív. Hogy ne tegyék a másikkal azt, amit maguknak sem szeretnének.  A szabadság nem jelenti azt, hogy egoizmusunkat kiélhetjük, és igenis a saját szabadságunk egy kis részét fel kell áldoznunk a kollektív elfogadhatóság oltárán.

Mire költenél egymillió Forintot?

Nem nagy összeg, csak megkeresni nehéz… az exemnek nem volt téma nyom nélkül elverni… Most talán, ha nem kellene másra költeni, utaznék kicsit. Talán csak ide Görögországba. Lassan 50 leszek, és még nem voltam a határokon túl. Sok embert eljuttattam, többeket az én pénzemből, de valahogy sosem jött össze, hogy én magam is elmehessek bárhova is. Nekem mindig csak az anyagiak megteremtése jutott. Pedig iszonyatosan szeretnék találkozni a tengerrel… Megnézni az északi fényt, sétálni magányos partokon, sütkérezni egy lávafolyás melegénél… bármit, csak ne a heti mókuskerék legyen végre.   De ahogy magamat ismerem, ha most kézbe kapnám a pénzt, ismét a családra költeném. Igaz, a mostani családom meg is érdemli.

https://www.facebook.com/budaiferenciro